Jelenlegi hely

A Sziréna és a Zombi

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Anyuka. Ennek az anyukának nem olyan régen született meg a kisfia. Gyönyörű, erős és kedves kisbaba, aki sokat evett és gyorsan nőtt. Ez a Kisfiú egyszer csak észrevette, hogy amit szeretne, azt a szülei teljesítik. Igen ám, de most volt csak bajban, mert nem igazán tudta, hogy mit szeretne. Álltó nap próbálgatta:

  • Éhes vagyok!
  • Neeem, nem akarok enni!
  • Ez az étel túl hideg!
  • Neeem, túl meleg!
  • Ez túl kevés!
  • Neeem, ez túl sok!
  • Nyomja a pocakom a levegő!
  • Neeem, nem akarok büfizni!
  • Álmos vagyok!
  • Neeem, nem akarok aludni!
  • Játszani szeretnék!
  • Neeem, nincs kedvem a csörgőhöz!
  • Rúgkapálni akarok!
  • Neeem, nem akarok hasalni, ez fárasztó!
  • Apát akarom, mikor ér már haza!
  • Neeem, Anya vegyen fel!
  • Kakálnom kell!
  • Neeem, nem akarok kakálni, az olyan nehéz!

Ez így ment nap mint nap, minél többet fedezett fel a világról vagy saját magáról, annál nehezebb volt eldönteni, hogy szereti-e azt, vagy sem.

No igen, de Anya azért megpróbálta teljesíteni minden kívánságát, és igencsak elfáradt. Olyan fáradt volt, hogy nappal is becsukott szemmel járkált, összekeverte a dolgokat: a labdát a fazékba tette, a kocsi kulccsal a WC ajtót akarta kinyitni, a piszkos zoknit a hűtőbe tette, a számítógépet hintette meg sóval. Teltek múltak a napok, és Anya csak pislogott nagyokat, mindent elejtett, és elfelejtett, elhagyta a lakáskulcsot, meg a telefonját, szerencsére nem egyszerre, így Apa be tudta engedni. Anya csak ténfergett, a Kisfia pedig síró hangon diktálta, hogy mit szeretne. Egyszer Apa összeütközött Anyával a folyósón, amikor az csukott szemmel indult meg a gyerekszobába, hogy felvegye a telefont, mert a csörgésre azt hitte, hogy a Kisfiú sír. Amikor végül beleszólt a telefonba, hogy Cscssss!, akkor a hívó igencsak elcsodálkozott, Apa pedig nevetett. Elnevezte Anyát alvajáró zombinak.

Egyszer Anya sétálni vitte a Kisfiát a babakocsiban. A Kisfiú egész úton mondogatta, hogy mit szeretne:

  • Gyorsabban menjünk!
  • Neeem, lassabban!
  • A fákat akarom nézni!
  • Neeem, utálom a zöldet!
  • Túl meleg van!
  • Neeem, befúj a szél!
  • Szomjas vagyok!
  • Neeem, nem szeretem a vizet!
  • Megvakulok, úgy süt a nap!
  • Neeem, ne takard el az utat!
  • Olyan unalmas itt!
  • Neeem, nem akarok elaludni!

Amíg így sorolta, sorolta, Anya csak tolta a babakocsit. Igen ám, de a Kisfiú olyan gyorsan és hangosan hajtogatta, hogy mit szeretne, és ráadásul az ő szavait csak Anya értette, hogy a járókelők csak annyit hallottak, hogy EEEEEEeeeeeeeeeee! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁáááááááá! Elkezdtek nézelődni, hogy mi lehet az.

  • Biztos a mentő jön, az szirénázik.

Mindenki jól szétnézett a kereszteződésben, de a mentő sehol. Viszont meglátták a babakocsit.

  • Hiszen az szirénázik!
  • De miért szirénázik egy babakocsi? Minek annak megkülönböztető jelzés? Ti hallottatok már ilyet? – kérdezgették egymást az emberek.

Egyszer csak valaki felkiáltott:

  • Hiszen ezt a babakocsit egy zombi vezeti!
  • Biztos azért kell rá sziréna! Az emberek bólogatni kezdtek.

Itt a vége, fuss el véle! Így keverték össze Anyát egy zombival, a 4 hónapos Mátét pedig egy szirénával.

A mesét pedig az ihlette, amikor Máté sok sírásától Anya egy telefonbeszélgetésben figyelmeztette Apát, elé mennek a munkába, de egy zombit keressen, és a szirénát.

 

Ágnes, Csabaimami

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Reggeli őrület és egy kis segítség, hogy mindenki számára élhető legyen

Reggeli őrület és egy kis segítség, hogy mindenki számára élhető legyen

Igyekezz már, hol a cipőd, el fogunk késni, miért most jut eszedbe, hogy pisilni kell, jajj kell az úszás cucc, megőőőőrülöööök hogy minden reggel ez megy! Na tegye a szívére a kezét, akinél még nem hangzottak el ezek vagy ennél változatosabb, neaggyisten cifrább napindító mondatok. Ugyhogy ugye? Szerintem bátran és általánosan kijelenthetjük: a reggeli készülődés, és intézménybe-munkahelyre kerülés a nap egyik legstresszesebb része – minden résztvevőnek! No de, tudjuk-e hogy miért? Kis-Kovácsné Vancsa Barbi írása.
Ne vágj füvet májusban, adj teret a beporzóknak!

Ne vágj füvet májusban, adj teret a beporzóknak!

Itt a Vágatlan Május! Na ez igazán tetszeni fog a családnak, akárki is vágja a füvet nálatok! A nemzetközi kezdeményezés még 2019-ben Angliából indult, célja, hogy felhívja a beporzóbarát kertek jelentőségére a figyelmet.
Az Édesanya teremtése

Az Édesanya teremtése

Azt tudjuk, hogy 6 pár keze és 3 pár szeme van, gyógyítani is tud, de ki teremtette a könnycseppet?
Az anyák napja margójára - "Szia Anya! Visszahívla… de, persze, hogy fontos vagy…"

Az anyák napja margójára - "Szia Anya! Visszahívla… de, persze, hogy fontos vagy…"

Szia Anya! Visszahívla… de, persze, hogy fontos vagy… tudom, hogy ebben a hónapban még nem hívtalak, de még csak elseje van. Nem azért akarom letenni, mert már legszívesebben a temetőben tudnálak.
Ugrás az oldal tetejére